Az alábbi ötletgyűjtemény a Pécsi Nemzeti Színház 2025. november 29-én bemutatott előadásához kapcsolódik (r. Tóth András Ernő, szereplők: Köles Ferenc, Bera Márk).
Az előadást jó szívvel ajánlom, öröm minőségi szöveget hallani és jó játékot látni a színpadon.
https://www.pnsz.hu/szindarab/emigransok/508
Prózai és drámai műveiből is soknak létezik magyar fordítása; legismertebb és leginkább játszott művei a Tangó, a Nyílt tengeren, a Mulatság és az Emigránsok.
Emigránsok (1974)
Elemzési szempontok
***
Feladatötletek
Az előadást jó szívvel ajánlom, öröm minőségi szöveget hallani és jó játékot látni a színpadon.
https://www.pnsz.hu/szindarab/emigransok/508
Sławomir Mrożek (1930-2013) lengyel drámaíró, a 20. századi lengyel irodalom és színház egyik legmeghatározóbb alakja volt. Prózaíróként, dráma- és forgatókönyvíróként, képzőművészként is a társadalmi és politikai témák, visszásságok érdekelték, amelyeket groteszk, ironikus, abszurd eszközökkel mutatott be. 1950-től újságíróként dolgozott, több lengyel kulturális és napilap munkatársa volt — itt bontakozott ki jellegzetes szatirikus, groteszk stílusa. Az 1950-es évek végén kezdett színpadi műveket írni; első drámája a Policja (Rendőrség) volt 1958-ban. Később leginkább abszurd és groteszk írói stílusával vált ismertté, színdarabjait és novelláit gyakran a társadalmi és politikai hatalom torzult működésének bemutatására használta.
Legismertebb színműve a Tangó (1964), amely nemcsak Lengyelországban, hanem nemzetközi színpadokon is sikert aratott. Műveit számos nyelvre lefordították. Munkásságát Martin Esslin Az abszurd dráma elmélete című munkája (1961) tette még ismertté, amely Mrozeket az elkövetkező évtizedek egyik legjelentősebb abszurd szerzőjeként említette.
1963-ban elhagyta Lengyelországot és Franciaországban telepedett le (1978-tól francia állampolgár is lett). Az emigráció élménye később több művében is visszaköszönt. 2013. augusztus 15-én hunyt el Nizzában.Prózai és drámai műveiből is soknak létezik magyar fordítása; legismertebb és leginkább játszott művei a Tangó, a Nyílt tengeren, a Mulatság és az Emigránsok.
Emigránsok (1974)
Mrozek 1963-ban emigrált Lengyelországból, Olaszországban és Franciaországban is hosszabb ideig élt. Miután elítélte hazája részvételét Csehszlovákia 1968-as megszállásában, nem térhetett haza, és egy időre színdarabjait is betiltották. Az Emigránsok című drámában saját élményeit írja meg. A cselekményben két teljesen különböző személyiségű kelet-európai menekült—az értelmiségi AA és a munkásosztálybeli XX—gondolatait, dilemmáit, vágyait ismerhetjük meg. A lépcsőház alatti kis lakásban élő két embert a véletlen sodorta össze. Bár sorsuk és státuszuk nagyjából azonos, tapasztalataik és a helyzetük megélése merőben más.
Elemzési szempontok
1. Témák és motívumok
- Emigráció mint létállapot: fizikai és lelki emigráció; szabadságvágy vs. gyökértelenség; az emigráció okai: anyagi (XX) és lelki-szellemi-ideológiai (AA).
- Az identitás kérdései: megmarad-e az egyéniségünk „idegenben”; a szereplők tipizáló/típusokat alkotó névtelensége.
- Szabadság és függőség: az anyagi, intellektuális, érzelmi kiszolgáltatottság problémái a mai társadalomban.
- Illúziók és öncsalás: a hazához, a hazatéréshez, a jövőhöz fűződő reális/irreális remények; jövőkép.
- A tér és idő kérdései: a szoba, mint zárt tér, homogén időkezelés (időtlenség).
- Nyelvi megalkotottság: a hétköznapi dialógusok és a filozofáló beszédmód sajátos keveréke.
- Drámaszerkezet: körkörösség, ismétlődések, a konfliktusok feloldhatatlansága.
- Konfliktusok: az két karakter konfliktusa, belső konfliktusaik, az egyén és a társadalom szembenállása.
XX- az értelmiségi
Önmítosz-építés: az emigráns értelmiségi pozíciója és lelkiismereti kérdései.
Az „értékőrzés” ambivalenciája: áldozat vagy póz?
Az egyéni és a társadalmi sikertelenség kudarcélményének tragikuma.
AA - a munkásember
Anyagi ambíciók, de szűk horizont és látótér.
Egyszerre a társadalom áldozata és agresszor.
A vágy/törekvések és szégyen kettőssége.
Hagyományos (családi) értékek kiemelt fontossága.
Kapcsolati dinamikájukat a befolyásolás és az alávetettség folyamatos cserélődése, dinamikája jellemzi, anyagi és kapcsolati szempontból is egymástól függnek, egyben egymás tükörképei is.
4. Filozófiai és egzisztencialista szempontok
Önmítosz-építés: az emigráns értelmiségi pozíciója és lelkiismereti kérdései.
Az „értékőrzés” ambivalenciája: áldozat vagy póz?
Az egyéni és a társadalmi sikertelenség kudarcélményének tragikuma.
AA - a munkásember
Anyagi ambíciók, de szűk horizont és látótér.
Egyszerre a társadalom áldozata és agresszor.
A vágy/törekvések és szégyen kettőssége.
Hagyományos (családi) értékek kiemelt fontossága.
Kapcsolati dinamikájukat a befolyásolás és az alávetettség folyamatos cserélődése, dinamikája jellemzi, anyagi és kapcsolati szempontból is egymástól függnek, egyben egymás tükörképei is.
4. Filozófiai és egzisztencialista szempontok
- Az ember elidegenedésélménye a 20. században: a számkivetettség, otthontalanság, talajtalanság tapasztalata.
- A személyiség összeomlása, amikor minden kapaszkodó – nyelv, otthon, közösség – eltűnik.
- A választás és szabadság paradoxona: az emigráció mint látszatszabadság.
- A 20. századi (kelet-európai) értelmiségi típus kritikája: a gondolkodás és a cselekvés/tett viszonya.
- Kétféle emberi magatartás: a politikai tudatosság/aktivizmus és a társadalmi passzivitás szembenállása.
- A totalitárius rendszerek és a nyugati kapitalizmus kettős bírálata.
- A disszidálás erkölcsi dilemmái: árulás? önmegőrzés? menekülés?
- A nyelv funkciói: a nyelv mint kommunikáció, manipuláció, hatalmi eszköz, önértelmezés.
- Retorikai jellemzők: párbeszédhiány, önmagukba forduló monológok, groteszk, referencia nélküli nyelviség, a nyelvi humor szerepe, ami végül a tragikum megmutatkozásává válik.
- Franz Kafka elbeszélései (Az átváltozás): az elidegenedés élménye, az abszurd/groteszk stílusjegyek
- Samuel Beckett: Godot-ra várva: az abszurd színház és dramaturgia jellemzői, színpadi minimalizmus, abszurd karakterek
8. Irodalomterápiás / önismereti szempontok
- A kívülállóság élménye; a sehova sem tartozás érzése.
- Kapcsolati játszmák és a kölcsönös függőség felismerése.
- Identitásvesztés, önbecsapás, reális és irreális célok.
- A kommunikáció torzulása, konfliktuskezelési minták.
***
Feladatötletek
Felvezetés, ráhangoló ötletelés
- Címmeditáció: mi jut eszedbe a címről, az emigráns/migráns/bevándorló szóról? Készíts gondolattérképet! Fogalmazd meg a szóval kapcsolatos kétségeidet, dilemmáidat!
- Milyen gesztussal, állóképpel ábrázolnád a magány, az idegenség, a bezártság érzésését?
A) Karaktertérkép
Készítsétek el AA és XX karaktertérképét poszteren! Mit lehet tudni a múltjukról, a jelenükről, a kapcsolataikról és az értékrendjükről? Mutassátok be a posztert!
B) A szoba mint börtön – némajáték
3–4 fős csoportok mutassák be állóképben a lakás hangulatát, a két szereplő közötti láthatatlan falat, a bezártságot.
Az állóképhez fűzzenek rövid magyarázatot!
C) Jelenetelemzés
Válasszatok ki egy jelenetet (pl. az első párbeszédet a vasútállomásról vagy a konzerv jelenetet). Párban vagy kis csoportokban elemezzétek az alábbi szempontok mentén: felszíni és belső konfliktusok, egymás befolyásolásának kérdései, a nyelvi manipuláció. Prezentáljátok egymásnak az elemzéseiteket!
Készítsétek el AA és XX karaktertérképét poszteren! Mit lehet tudni a múltjukról, a jelenükről, a kapcsolataikról és az értékrendjükről? Mutassátok be a posztert!
B) A szoba mint börtön – némajáték
3–4 fős csoportok mutassák be állóképben a lakás hangulatát, a két szereplő közötti láthatatlan falat, a bezártságot.
Az állóképhez fűzzenek rövid magyarázatot!
C) Jelenetelemzés
Válasszatok ki egy jelenetet (pl. az első párbeszédet a vasútállomásról vagy a konzerv jelenetet). Párban vagy kis csoportokban elemezzétek az alábbi szempontok mentén: felszíni és belső konfliktusok, egymás befolyásolásának kérdései, a nyelvi manipuláció. Prezentáljátok egymásnak az elemzéseiteket!
Kreatív feladatok
A) Ki milyen csomagot cipel? – 5 perc írás, 5 perc megosztás
Képzeljétek el, milyen tárgyat rejtegetne XX vagy AA a bőröndjében.
Írjatok hozzá rövid (3–5 mondatos) belső monológot, amelyben a karakter vall a tárgyról és annak jelentéséről.
B) Egy mondat, két hang – mini drámagyakorlat
Válasszatok ki egy néhány mondatos részletet, majd mondjátok el XX, majd AA hangján! Próbáljátok érzékeltetni a karakterek jellembeli, státuszbeli különbségét!
C) Fénykép a garzonban – vizuális kreatív feladat
Rajzoljatok fotót, amely XX vagy AA ágya fölött lóghat. Mit ábrázol? Mit árul el a kép a tulajdonoságól? Mit üzen magáról?
Közös összegző megbeszélés
Képzeljétek el, milyen tárgyat rejtegetne XX vagy AA a bőröndjében.
Írjatok hozzá rövid (3–5 mondatos) belső monológot, amelyben a karakter vall a tárgyról és annak jelentéséről.
B) Egy mondat, két hang – mini drámagyakorlat
Válasszatok ki egy néhány mondatos részletet, majd mondjátok el XX, majd AA hangján! Próbáljátok érzékeltetni a karakterek jellembeli, státuszbeli különbségét!
C) Fénykép a garzonban – vizuális kreatív feladat
Rajzoljatok fotót, amely XX vagy AA ágya fölött lóghat. Mit ábrázol? Mit árul el a kép a tulajdonoságól? Mit üzen magáról?
Közös összegző megbeszélés
Irányító kérdések:
(A fotók forrása a PNSZ honlapja, a fotókat készítette Rajnai Richárd)
- Melyik szereplő hogyan éli meg a bezártság és a szabadság érzését?
- Milyen a külső és a belső szabadság viszonya a darabban?
- Létezik-e feloldás, megoldás a két szereplő helyzetére? (Szerintetek hogyan folytatódhat a darab? Mi a két karakter történetének folytatása? Hogy alakul a sorsuk?)
- Lezárás, összegzés
- Fogalmazzátok meg a darab egymondatos mottóját!
(A fotók forrása a PNSZ honlapja, a fotókat készítette Rajnai Richárd)
Székely Gábor 1983-as rendezése:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése