Nők beszélgetnek - könyvajánló

Miriam Toews
kanadai írónő Nők beszélgetnek című regénye valós eseményt dolgoz fel. Bolíviában, egy mennonita közösségben 2005 és 2009 között száznál is több nő reggelente fájdalmakra, zúzódásokra, friss sérülésekre ébredt. Ők mindezt isteni büntetésnek vélték, a közösség pedig nem hitt nekik. Végül kiderült, hogy a sorozatos nemi erőszakért a közösség nyolc férfitagja a felelős, akik titokban teheneknek szánt altatóval kábították el őket esténként. Az áldozatok 5 és 65 év közötti nők voltak.

A regény cselekménye szerint a nők falugyűlést hívnak össze, hogy a két napig fogdában lévő férfiak távollétében eldöntsék, hogyan folytatódjon az életük. A három opció: 1) semmit se tenni; 2) maradni és harcolni; 3) elmenni. A döntés több szempontból hatalmas dilemma, hiszen a közösség hitvallása szerint a megbocsátás erény, viszont a pacifista elv alapján mindenféle erőszak elítélendő. Kétséges ráadásul, hogy egy a társadalomtól hermetikusan elzárt közösség nőtagjai milyen kapaszkodókat találnának a való világban.

A regény narrátora August Epp, aki a közösségben házasságon kívül született, és a szülei elhagyták a kolóniát. Epp évekig élt Londonban, sőt, börtönviselt férfi, mivel egy tüntetésen ellopott egy rendőrségi lovat. A közösségbe tanítóként tér vissza, és a többnyire írástudatlan nők egyike kéri meg arra, hogy rögzítse a falugyűlésen történteket, a beszélgetést, a vitát. Viszonyulása nem teljesen objektív (fel-feltörnek a saját, közösségben szerzett gyerekkori élményei), de nem dominálja a narrációt, empatikusan, tisztelettel beszél.

A feldolgozás fő motívuma a beszélgetés, a kapcsoldódás, a női közösségek ereje, és ennek kapcsán (többek között) az alábbi témák:
  • trauma és gyógyulás (mi segít a feldolgozásban)
  • döntéshelyzetek és belső szabadság (mikor érzem, hogy a saját életemet illetően az én kezemben van a döntés)
  • közösségekben megélt kényszerhelyzetek (milyen közösségben érzem magam biztonságban)
  • nők hangja, hatalom és autonómia (a hallgatás súlya, a kimondás szabadsága)
  • a saját történetünk elmesélhetősége (kinek van vagy nincs joga elmondani/közvetíteni az én történetemet)
  • a feltétlen hit és elfogadás dilemmái
Az izgalmas téma ellenére a könyv szerintem nem túl olvasmányos, eléggé döcögős és nehezen követhető (ennek nem Molnár Eszter fordítása az oka), ezért inkább a filmfeldolgozást ajánlom. 
A 2022-es A nők beszélnek című filmadaptációt Sarah Polley rendezte, akit láhatóan érdekel az elmondás, kimondás dilemmája (főszereplője a A szavak titkos élete c. 2005-ös spanyol filmnek, első rendezése pedig az Egyre távolabb pedig Alice Munro Oda-vissza című novellájából készült). 
Az adaptáció, úgy gondolom, sokkal érzékletesebben tudja megmutatni a beszélgetés, a kibeszélés és a női közösség erejét.

Linkek:

Miriam Toews másik könyvéről, a Minden kis nyamvadt bánatom című regényről (2014, ford.: Varga Zsuzsanna):

Nézzétek meg a filmet:



Megjegyzések